2008. március 4., kedd

Kicsit mozgalmasabbá vált az élet

Az elmúlt napokban kicsit kiléptünk a normál kerékvágásból. Ahogy irtam Bokát vittem szerdán a liverpooli reptérre, ment haza egy hétre pihenni, barátokkal találkozni, bulizni stb. Én pedig mivel előzetesen megállapodtunk, átköltöztem a szobájába. Persze nem azért mert h bármi bajom is lett volna a kisszobával - nagyon szeretem, csak két embernek az már tényleg túl kicsi. Melcsi látogatott meg újra, itt volt péntektől egészen hétfőig. Szóval kitakaritottam a szobát, átrendeztem a bútorokat, szóval nagyon szép szoba lett belőle. Meg is szeretném majd beszélni Bokával, h most legyen ő a kisszobában pár hónapot, az elején úgyis úgy állapodtunk meg h majd felváltva leszünk a kicsiben és a nagyban, remélem még ő is emlékszik erre... :)
Szóval nagyon jól telt a hétvége, elintéztem mindkét munkahelyemen h egyáltalán ne kelljen dolgozni ebben az időszakban. Az idő nem volt a legszebb sajnos, de azért igy is elmentünk kicsit autókázni a nemzeti parkba, ahol már ugye többször jártam az elmúlt hetekben. A kocsiból nem nagyon lehetett kiszállni, mivel annyira erősen fújt a szél, igy inkább csak üvegen át csodáltuk a tájat. Ujra elmentünk a tőlünk kocsival 1 percre lévő parkba megetetni a kis dagi mókusokat, akik most sem voltak túl félénkek, egészen közel jöttek hozzánk. Vasárnap este szerveztünk egy bowlingcsatát a barát munkahelyére. Ez a program mindenkinek tetszett, igy velünk tartott Barát, Anta, Norbi, sőt még Gabi és párja Szandi is. Igy heten mértük össze a bowlingtudásunkat. Szerencsére sikerült barátnak intéznie olcsó játékot, igy 1 fontért játszottunk fejenként 5.25 helyett. Norbi kivételével mindenki csak bénázott - ő egész jó pontszámmal nyerte meg a meccset, de talán pont e miatt szórakoztunk nagyon jól. Mindig volt kin nevetni.... :)
A hétfői nap is meglehetősen eseménydús volt, reggel ugye irány Liverpool és a reptér Melcsivel, majd déltuán munka az Aldiban. Ááá nem voltam fáradt... Ennek ellenére most először beraktak a kasszához 2 órára teljesen egyedül. Annyira nem volt vészes azért, de egyáltalán nem olyan unalmas mint amilyennek tűnik. A zöldségek jelentős részét ugyanis nem csippantjuk, hanem egy kétjegyű koddal visszük be a gépbe, amit fejből kell tudni - kb 50 féle zöldség. Kicsit nehéz volt megtanulni, mivel nem csak az angol neveket és a kodszámot kellett megtanulni, hanem azt is hogy hogy néz ki maga a termék. Előtte pl nem tudtam h néz ki az avocaco, a mango, a gyömbér, vagy például a karórépa. Meg az is nehéz h pl paradicsomból van vagy 5 féle, különböző árral és kóddal. Ráadásul ebben az üzletben a computer nem jelzi ki h mennyit kell visszadni az ügyfélnek, igy ezt is fejben kell számolni. Szóval oda kell figyelni, de igy nem uncsi. Aztán pár hét után gondolom már nagyon könnyen fog menni a munka itt is, csak bele kell jönni egy kicsit.
Este pedig megérkezett Norbi családja, Gyöngyi és Törpe. Egyelőre csak egy 9 napos nyaralásra jöttek, mivel még nem sikerült elintézni h Gyöngyi legálisan tudjon itt munkát vállalni, de az is már folyamatban van. Szóval most egyelőre csak szokják a légkört, és leendő otthonukat. Szerdán pedig jön vissza Boka is, ráadásul szombaton meg jön még egy ismerős, Tamás. Ő már dolgozni jön, intéztem neki szállást és majd megyek érte a reptérre. Szóval nem lesz uncsi ez a hét sem...
Addig is pár kép az előző hétről.
Üdv.: Feri