A múlt héten el is felejtettem megirni, h Anta és Norbi rögtön az első helyen ahol játrak kaptak munkát, igy múlt héten már el is kezdtek dolgozni. A manchesteri biróság épültében takaritanak minen nap negyed 5től negyed 7ig. Mi viccesen csak azt szoktuk mondani ha kérdezik, h a biróságon tisztogatnak, eltűntetik az emberiség mocskát. Értelemszerűen a csomagolóban is maradnak egyelőre, viszont azért is vállalták el ezt a munkát, mert egy-két hónap után ha jól dolgoznak kaphatnak heti 40 órás ilyen jellegű munkát is, ami pedig ugye pénzben már sokkal jobb lesz a mostani csomagolónál. Viszont a munkakeresést holnap folytatják, szóval az is lehet h pár hét múlva kapnak még jobb munkát, mondjuk olyat ahol a nyelvet is tudják gyakorolni.

Egyébként a múlt hét csendesentelt, hét elején kipihentem a szülinapi bulimat, utána meg fejest ugrottam a munkába. Viszont hétfő óta szabadságon vagyok, szedán pedig repülök haza 6 napra. Melcsivel megyünk egy hosszú hétvégére Miskolctapolcára, szuper lesz. Indulásig pedig még olyan programjaim vannak, mint elmenni edzeni, hatalmasakat aludni, jókat enni, interneten lógni stb. Szóval lehet irigykedni... :)

Ja Anta is blogirásba kezdett, az oldal tetején jobb oldalt van a link, egy kattintás és rögtön láthatjátok milyen az itteni élet az ő szemszögéből. Jó olvasgatást és képnézegetést!

Feri

Azt hiszem nyugodtan mondhatom h a múlt hétvégi buli sikerült eddig a legjobban Angliában, pedig azért voltak ez előtt is igen emlékezetes party-k. És hogy mi minden kellett ehhez? Először is egy Nyunyi. Másodszor is egy szabad szombat este, amikor nem dolgozik senki sem. Harmadszor az h jó háromnegyed év után újra bementünk bulizni a belvárosba - Norbiékkal és a többiekkel most először. Negyedszer pedig a szülinapi ajándékom: egy úszósapka és egy úszószemüveg, amiért nagy verseny ment egész este, de erről majd később.

Na kezdjük az eseményeket szépen sorjában. Nyunyi egy ismerősével Dettivel érkezett, akinek mindenki nagyon örült, mivel előzetesen csak annyit kérdezett h hozhat-e egy havert. Én biztosra vettem h egy angol srácot hoz és igy a többiek már előre panaszkodtak h akkor majd angolul kell beszélni? De szerencsére nem igy lett, Detti magyar és 2 hónapja jött ki Londonba. Szóval Bokával mentünk be értük a központi buszpályaudvarra fél 12re este, mivel Nyunyi elfelejtette h péntek itt egész Angliában munkaszüneti nap és igy úgy foglalt jegyet mint ha munka után kéne jönniük. Na lényeg h éjfélre értünk a házba, gyorsan csináltam pár gyors kaját, mert már farkaséhesek voltunk. A többiek mind fél 2 körülre értek haza. Elkezdődött a dumálgatás és a szájder-ezgetés is, viszont csak visszafogottan, mert nekem másnap 8ra jelenésem volt az Aldiban, a többiek meg nélkülem nem akartak nagy bulit csapni. Másnap sajnos én reggel 8tól este 8ig Aldiztam, Boka, Norbi, Nyunyi és Detti pedig délután a belvárossal ismerkedtek. Lényeg h amikor meló után befutottam már mindenki a nappaliban volt akit csak meghivtam. Mivel farkaséhes voltam, gyorsan meg is sütöttem a közös vacsit. Siettem ahogy tudtam, de azért igy is becsúszott előtte még két kör pálinka - valami borzalmas bóti szesz - meg pár pohár szájder. Hatalmas kajálást követően kaptam egy szülinapi csokitortát rengeteg gyertyával, jó kis meglepi volt. És megkaptam az ajándékomat is, az úszószettet, ami az este folyamán hatalmas népszerüségnek örvendett. Miután letáncotuk a vacsorát és magunkhoz vettük a kellő mennyiségű szeszt nyakunkba vettük a belvárost. Igazi dorbézolást rendeztünk az egyik felkapottabb disco-ban, Norbiról például nem lehetett levenni egész este az úszószemüveget, és Andrisról is csak biztonsági őrök tudták levenni az úszósapkát, ha jól emlékszem két alkalommal. Miután 2kor bezárt a szórakozóhely hazafelé vettük az utat és otthon próbáltuk meg tánccá átalakitani utolsó csepp energiánkat is. Végülis ha jól tudom fél 7kor fejeztük be az emlékezetes partyt.

Csupán egy dolog zavart mindenkit egész este, az h Barát ki tudja miért nem vett részt a buliban, inkább filmeket nézett. Pedig egy ilyen bulit neki sem szabadott volna kihagyni...

Nyunyiék vasárnap délután hazafelé vették az irányt, bár indulás előtt még majdnem meghosszabbitották az ittartózkodást 1 nappal. Végülis csak elmentek, mert Nyunyi készülni akart hétfőn a keddi állásinterjújára.

Nekem pedig hétfő és kedd szünnap - jól is jött egy kis pihenés. A húsvéti Antalocsolás elmaradt sajnos, túl hihetően fenyegetőzött a lány h eláztatja azok ágyát akik őt meglocsolják. Szóval erről ne is keressétek nincs kép, a buliról viszont készült több mint 200. Ebből szemezgettem pár jobbat. Jó szórakozást hozzá!

Feri

25. születésnapi bulim képekben

Csendesen telt az elmúlt hét, igy nem sok a beszámolnivaló. Talán a legnagyobb változás az, h Barát abba hagyta a csomagolót, a Namcoban pedig elkezdett egy technikusi képzést. Igy több szabadideje lesz, remélem lassan majd újra elkezd járni edzeni ha már van bérlete hónapok óta. A Nacoban pedig más munkaköröket kap majd, ami talán nem lesz annyira unalmas és pár órával többet is tud majd dolgozni minden héten. Anta és Norbi is úgy néz ki elindul a munkakeresés útján, tegnap nagyon fogatkoztak h majd ma beadják egy csomó helyre az önéletrajzot. Miután úgy feküdtünk le jó későn, h még el sem kezdték irni az önéletrajzot, már lehetett boritékolni h a munkakeresésből ma még nem lesz semmi. Hát igy is lett. De legalább ma este segitettem nekik befejezni az önéletrajzok megirását, igy holnap minden adott már h útra keljenek szerencsét próbálni.

Csütörtökig úgy néz ki ez a hét is csendes lesz, utána viszont hangos húsvét hétvégénk lesz a házban az biztos. A születésnapomat szombaton ünnepeljük, igen 3 nap és elérem a 25öt. Ez itt Angliában akkora eseménynek számit h még Nyunyi is feljön majd Londonból az eseményre. Biztos ami biztos már péntek este meg fog érkezni, nehogy lemaradjon bármiről is. Egyébként ő a héten kezd el dolgozni jó másfél hónapos munkakeresgélést követően, igy ezt is meg kell ünnepelni.

Jövő heti bejelentkezésem már azután lesz h Antát megöntözzünk pár vödör vizzel húsvét alkalmából, igy addig is mindenkinek nagyon boldog húsvétot kivánok! Jövő héten pedig várhatóan rengeteg képpel jelentkezem.

Feri

És ahogy egy héttel ezelőtt megjósoltam beigazolódott, tényleg nem alakult unalmasan az elmúlt hét sem. Kicsit családiassá vált a hangulat a házban, mindig van kivel beszélgetni, együtt enni meg ilyesmi. Kicseréltük a hétvégén a szobát Bokával, szóval most enyém a nagyobbik és ezt is nagyon élvezem. Vasárnap este egy hosszúra nyúló buli keretében köszöntöttük fel Gyöngyit szülinapja, Zolit pedig névnapja alkalmából. Hosszabb idő óta újra egy az átlagnál viszonylag emelkedettebb hangulatú bulit sikerült összehozni, jól szórakoztunk. Hétfőn Tamás is meglátogatott, kicsit segitettünk egymásnak, ő inkább számitágépes dolgokban, én meg inkább az angliai tapasztalataimat osztottam meg vele. Most igy újra visszagondolva és kicsit átélve az indulás nehézségeit nagyon nagyra tudom értékelni a mostani helyzetemet. Megmutatva és elmesélve mindazt amit az elmúlt lassan egy év alatt kialakitottunk magunknak tényleg büszkeséggel töltött el. Nagyon kevés olyan dolog van ami még hiányzik az életemből, szinte minden célt és elképzelést sikerült valóra váltani. Este rendeztünk egy pókerpartyt is, ami szintén sok nevetéssel és jó hangulatban telt el. Szóval amikor vittem haza Tamást mondta is h irigylésre méltó dolgom van és nagyon jó kis csapattal lakom együtt.

Ez a mostani hét abszólút kilóg a sorból, nem tudom mikor volt utoljára 3 szabadnapom - mármint amikor nem én kértem h legyen mert valaki meglátogat. Szóval sok szabadidő és tömbösitett munka jellemzik ezt a hetemet, mert azért a 45 óra ezen a héten is össze fog jönni, ha több nem is.

Megvan a következő hazalátogatásom időpontja, pont azon az április 2án megyek haza, ami a kijövetelem egy éves évfordulója lesz. 6 napot leszek otthon, tehát április 7én jövök majd vissza. Az addig hátralevő időt meg minél hasznosabban akarom tölteni, sok munkával, edzéssel, angolozással és társasági élettel. Meg néha majd szeretnék nagyokat is aludni, mert azt is szeretek.

Feri

Kicsit mozgalmasabbá vált az élet

Az elmúlt napokban kicsit kiléptünk a normál kerékvágásból. Ahogy irtam Bokát vittem szerdán a liverpooli reptérre, ment haza egy hétre pihenni, barátokkal találkozni, bulizni stb. Én pedig mivel előzetesen megállapodtunk, átköltöztem a szobájába. Persze nem azért mert h bármi bajom is lett volna a kisszobával - nagyon szeretem, csak két embernek az már tényleg túl kicsi. Melcsi látogatott meg újra, itt volt péntektől egészen hétfőig. Szóval kitakaritottam a szobát, átrendeztem a bútorokat, szóval nagyon szép szoba lett belőle. Meg is szeretném majd beszélni Bokával, h most legyen ő a kisszobában pár hónapot, az elején úgyis úgy állapodtunk meg h majd felváltva leszünk a kicsiben és a nagyban, remélem még ő is emlékszik erre... :)
Szóval nagyon jól telt a hétvége, elintéztem mindkét munkahelyemen h egyáltalán ne kelljen dolgozni ebben az időszakban. Az idő nem volt a legszebb sajnos, de azért igy is elmentünk kicsit autókázni a nemzeti parkba, ahol már ugye többször jártam az elmúlt hetekben. A kocsiból nem nagyon lehetett kiszállni, mivel annyira erősen fújt a szél, igy inkább csak üvegen át csodáltuk a tájat. Ujra elmentünk a tőlünk kocsival 1 percre lévő parkba megetetni a kis dagi mókusokat, akik most sem voltak túl félénkek, egészen közel jöttek hozzánk. Vasárnap este szerveztünk egy bowlingcsatát a barát munkahelyére. Ez a program mindenkinek tetszett, igy velünk tartott Barát, Anta, Norbi, sőt még Gabi és párja Szandi is. Igy heten mértük össze a bowlingtudásunkat. Szerencsére sikerült barátnak intéznie olcsó játékot, igy 1 fontért játszottunk fejenként 5.25 helyett. Norbi kivételével mindenki csak bénázott - ő egész jó pontszámmal nyerte meg a meccset, de talán pont e miatt szórakoztunk nagyon jól. Mindig volt kin nevetni.... :)
A hétfői nap is meglehetősen eseménydús volt, reggel ugye irány Liverpool és a reptér Melcsivel, majd déltuán munka az Aldiban. Ááá nem voltam fáradt... Ennek ellenére most először beraktak a kasszához 2 órára teljesen egyedül. Annyira nem volt vészes azért, de egyáltalán nem olyan unalmas mint amilyennek tűnik. A zöldségek jelentős részét ugyanis nem csippantjuk, hanem egy kétjegyű koddal visszük be a gépbe, amit fejből kell tudni - kb 50 féle zöldség. Kicsit nehéz volt megtanulni, mivel nem csak az angol neveket és a kodszámot kellett megtanulni, hanem azt is hogy hogy néz ki maga a termék. Előtte pl nem tudtam h néz ki az avocaco, a mango, a gyömbér, vagy például a karórépa. Meg az is nehéz h pl paradicsomból van vagy 5 féle, különböző árral és kóddal. Ráadásul ebben az üzletben a computer nem jelzi ki h mennyit kell visszadni az ügyfélnek, igy ezt is fejben kell számolni. Szóval oda kell figyelni, de igy nem uncsi. Aztán pár hét után gondolom már nagyon könnyen fog menni a munka itt is, csak bele kell jönni egy kicsit.
Este pedig megérkezett Norbi családja, Gyöngyi és Törpe. Egyelőre csak egy 9 napos nyaralásra jöttek, mivel még nem sikerült elintézni h Gyöngyi legálisan tudjon itt munkát vállalni, de az is már folyamatban van. Szóval most egyelőre csak szokják a légkört, és leendő otthonukat. Szerdán pedig jön vissza Boka is, ráadásul szombaton meg jön még egy ismerős, Tamás. Ő már dolgozni jön, intéztem neki szállást és majd megyek érte a reptérre. Szóval nem lesz uncsi ez a hét sem...
Addig is pár kép az előző hétről.
Üdv.: Feri

Képek